A középkorban egyre nagyobb szerepet kapott a pecsétgyűrű, ezzel hitelesítették az iratokat. A katolikus érsekeknek a pápa adott gyűrűt. A pápai iratokat ma is a pápa nagyméretű gyűrűje hitelesíti; neve Halászgyűrű, mert a halászó Szent Pétert ábrázolja.

A középkori templomkapukon az oroszlán szájában levő gyűrű (karika) nagy szerepet játszott a menekülők életében. Aki a karikát megérintette, azt nem volt szabad tovább üldözni, a templom védelme alatt állt.

     
A gyűrűt már a honfoglalás kori magyarok is ismerték. Őseink a múlt századig a középső vagy a kisujjukon viselték a gyűrűt, akkor tették át az addig “nevetlen ujj”-nak nevezett negyedik ujjra, így kapta az a gyűrűsujj nevet.

A régi magyar szokás szerint a 17. századig csak a menyasszony kapott karikagyűrűt, a vőlegényt azóta illeti meg.

- Rómából ered az eljegyzési gyűrű szokása. Ez a díszítés nélküli végtelen kör jelképezi a házastársak örök hűségét.
- Az ókori egyiptomiak szerint a bal kéz negyedik ujjában fut egy ér, amely közvetlenül a szívhez vezet, ezért a majdani gyűrűst a “szerelem ujjának” nevezték.
- A jegygyűrű a római korban vasból készült, ma a sárga-, vörös- vagy fehéraranyból. De léteznek platinából készült, kétszínű, illetve gyémánttal vagy gyönggyel díszítettek is. Belsejükre általában az ifjú pár monogramját szokták vésetni. Római gyűrűkön is találtak a szerelemre utaló feliratokat.
- Magyarországon elterjedt, hogy az eljegyzés után a bal kézen, az esküvőt követően a jobb kézen hordják. A babona szerint, ha a gyűrű eltörik, a hűség is odavész. Ha viszont felhúzásnál megszorul, akkor az asszony lesz az úr a háznál.
 
 
 
 
 

Gyűrűk és fotó: Azték Silver